|
|
|
|
| |
| Látnivalók
- Szilvásvárad - Szalajka-völgy |
|
|
|
A karsztforrásokból eredő patakok vizéből lerakódott mésztufa érdekes lépcsőszerű képződményt hozott létre, melyen a fátyolosan lezúduló tiszta víz, csodálatos látványt nyújt.
E vízesés hazánk egyik legkiemelkedőbb szépségű természeti ajándéka. Itt sorakoznak Magyarország legszabályosabb forrásmészkő gátjai. Kialakulásuk egy hosszú, máig is tartó folyamat eredménye.
A Sziklaforrás a hegység egyik legnagyobb vízhozamú, a patakot tápláló karsztforrása. Jéghideg, tiszta vize a kirándulók jó szomjoltója.
A gyalogtúrát szinte végigkísérik a pisztrángos tavak s a köztük lévő pisztrángtelepek, ahol a szivárványos és sebes pisztrángokat tenyésztik. |
|
|
A Szilvásváradi Erdei Vasút
 |
|
A Márkus Ágoston egri mérnök tervei alapján megépített keskeny nyomtávú, gőzüzemű erdei vasút 1908-ban kezdte meg működését. 1910-ben lovag Wessely Károly adta őrgróf Pallavicini Alfonz Károlynak, aki a második világháborúig üzemeltette. A harmincas években (majdnem 30 km hosszú vonalon) főleg a faanyag, és mészkő szállítására használták. Az államosítás óta a vasutat az erdőgazdaságüzemelteti. 1966-tól a gőzmozdonyok helyét a dízelmozdonyok vették át. Ahatvanas évek végétől az árufuvarozás egyre inkább háttérbe szorult, a turizmus fellendülésével pedig a személyi forgalom lett a meghatározó. Évente megközelítőleg 200 ezer turistát szállítanak a szerelvények. 1999 októberében került forgalomba a Szilvi nevű gőzmozdony egy korabeli vasúti szalonkocsival együtt. A vonal hossza közel 5 km. A vonat megállóitól könnyen megközelíthető az Istállóskői Ősember barlang, a Fátyol-vízesés, a Szabadtéri Erdei Múzeum, az Erdészeti Múzeum, a pisztrángos tavak és a Lipicai Ménes. |
|
|
Lipicai ménes
|
|
 Az első lipicai ménest 1580-ban Lipizzán alapították a Habsburg uralkodóház számára.
"Itt a legjobb lovakat tenyésszék, melyek a császári udvar számára lesznek elővezetve. Ezek a legkiválóbb és legtűrőképesebb lovak legyenek. Kemény és köves talajon járjanak ott, ahol kevés fű nől"
A barokk kor ízlésvilága szerint kitenyésztett lófajtát 1806 óta tenyésztik Magyarországon.
A lipicai ménesnek 1952 óta Szilvásvárad és Csipkéskút. E "hegyi lófajta" fejlődéséhez jelentősen járul hozzá a Bükk-fennsík köves hegyvidéki talaja. Jelenleg Szilvásváradon 80 anyakanca és a fedezőmének biztosítják e páratlanul értékes fajta továbbfejlődését. A jelenlegi lóállomány 250 körül alakul. A csikók három éves korukig a Bükk-fennsík kiemelten védett helyén nevelkednek. Így válnak erős, jó tűrőképességű lovakká. A szilvási lipicai ló, főként fogatos használatra alkalmas fajta. A fogatsportban elért hazai és nemzetközi sikerei is ezt bizonyítják.
A faluban a lovas tanyán, és a legszebb apaállatok Palavichini őrgróf parádés istállójában tekinthetők meg.
|
|
|
A Kárpátok Őrei
|
|
A honfoglalás időszakában Árpád fejedelem egy éber katonai védelmi rendszert hozott létre. Éjjel-nappal strázsáló őrökkel zárta le a Kárpátok hágóit. Az akkori sorsfordító időkben ezzel is védte a Kárpát-medencei magyarságot. Amíg ez a védelmi rendszer működött, őseinket nem tudták megtámadni. Köszönhetően a Kárpátok Őreinek.
Az ő emléküket megörökítendő avatták fel első ízben 1915-ben Kolozsváron Szeszák Ferenc "Kárpátok Őre" emlékművét, melyet számos nemzeti hagyományainkat megörökítő relikviánkkal együtt 1918-ban elpusztítottak.
A magyar kisebbség a romániai rendszerváltás után Tőkés László Püspökkel az élen újra fel szerette volna állítani Kolozsváron ezt az emlékművet. Ám ez politikai okokból nem sikerült. Így került Horváth Béres János szobrász és Tóth Vásárhelyi József építész alkotása a Szalajka-völgybe, melyet 2002. november 17-én avattak föl. |
|
|
Millenniumi Kilátó
|
|
A 2000. augusztus 20-ra, Szent István napjára készült építmény méretével és páratlan szépségű faszerkezetével uralkodik a környező hegycsúcsok felett, mintha figyelné és vigyázná e festői vidéket. A Kilátó 20 méter magasan lévőteraszáról lenyűgöző látványt nyújt a Bükk minden évszakban más-más színben pompázó domborzata, a patakvölgyek, erdők rajzolata, a 13 hegyvidéki falu háztetői. Tiszta, napos időben a távoli Tátra hegcsúcsai is láthatóak.
A Millenniumi Kilátó, megközelíthető gyalogosan a Szilvásváradi Fedett lovarda mellől induló Millenniumi Tanösvény sétaútján keresztül, vagy gépkocsival a Bükk-fennsík felé vezető úton. A kalapat-hegyi parkolótól, mindössze kétszáz méteres sétaúton.
Néhány érdekes adat a kilátóról:
A Kilátó magassága a zászlócsúcsig: 36 m
A Kilátó terasz magassága: 20 m
Felhasznált csavarok száma: 16.000db
Csavaranyák száma: 32.000db
Felhasznált faanyag: 138m3 (Szibériai, vörösfenyő)
Felhasznált vörösréz lemezsúlya: 1,8 tonna
Betonalap: 330 m3 |
|
|
|
 A forrás mellől ösvény vezet fel az Istállóskői barlanghoz. A csúszós, hegyi gyalogúton érdemes vigyázni. A barlang feltárását 1911-ben Raskó Pál répáshutai erdőaltiszt kezdte meg. Azóta a barlangban több ízben végeztek ásatásokat.
A legérdekesebb egy 80 mázsás őskori tűzhely feltárása volt. A tűzhely kiemelése után a Nemzeti Múzeumba került.
A 30-40.000 éves leletek között előkerültek tundraszarvas, barlangi medve, ősbölény és bivalymamut csontok és agyarok, kő- és csonteszközök is, melyek közül néhány az Orbán-házban is látható.
|
|
|
Erdei Múzeum
|
|
Az erdei emberek életéről
A Szabadtéri Erdei Múzeum 1971-1974-ig készült. Az érdekes múzeum az egykori "erdei ember" mesterségeibe nyújt bepillantást. Sok más érdekesség mellett látható faszénégető, fűrészüzem, az egykori sodronypálya és vashámor is, melyben az ott található "Tilalmas a halászat ebatta" feliratú vastábla és a Kerektemplom betűi iskészültek.
(Korlátozás nélkül látogatható.) |
|
|
Lovas Múzeum és Ménistálló
|
|
A kastélytól alig 100 méterre, hatalmas gesztenyefák árnyékában áll a volt grófi ménistálló, amely 1860-ban épült. Itt láthatóak a ménes legszebb apaállatai, s itt alakították ki 1969-ben a Lovas Múzeumot, ahol a lipicai ló történetét, a lovas élet és fogatolás szerszámait, eszközeit és elért eredményeit lehet megtekinteni. |
|
|
Millenniumi Tanösvény
|
|
A Millennium ünnepére létesült tanösvény Szilvásvárad belterületéből elindulva a Kalapat-kilátóig vezet. A község parkolójában található információs tábla, elvezeti az érdeklődőket az útvonal kiindulópontjáig. Az útvonal a könnyebb járhatóság miatt kőtörmelékkel van felszórva. A meredekebb emelkedőkön korlátok és lépcsők segítik a közlekedést. Három pihenőhely is kialakításra került, faasztalokkal, padokkal és esőbeálló házakkal. A túra minden korosztály számára könnyen teljesíthető. A tanösvény jelzése a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság egész területén megszokott, egységesen alkalmazott átlós kék sáv. |
|
|
Középkori Börtönmúzeum és
Panoptikum
|
|
Az érdekes kiállítás elsősorban a középkori Felvidék, Kassa, Debrecen, Eger írásos és tárgyi emlékeinek felhasználásával, múzeumok, szobrászok, jelmeztervezők közreműködésével létesült. A korszak büntetés-végrehajtási gyakorlatát mutatja be, mely a gazdag tárgyi anyag mellett látványos, panoptikumszerű jelenetekkel történik. A múzeum a centrumban a buszparkoló melletti épületben található.
Nyitva tartás:
Minden nap 9.00h-18.00h
November 1-től március 31-ig csak szombat, vasárnap.
Diákoknak, nyugdíjasoknak, csoportoknak kedvezmény. |
|
|
|
|
|
|
|
|
